Csökkenő nyereséggel működött 2014-ben a közlekedési és a logisztikai szektor, így nem meglepő, hogy a piac szereplői világszerte keresték azokat a fejlett technológiai megoldásokat, amelyekkel lefaraghatóak a költségek, növelhető a hatékonyság. A 2014-es infokommunikációs hívószavak közé tartoztak a mobil eszközök, azokon belül a privát mobil eszközök munkahelyi használata (BYOD), a kollaboráció, vagy éppen a gép-gép közötti kommunikáció (M2M).

Az egyes infokommunikációs megoldások közül az ellátásilánc-menedzsment (Supply chain management – SCM) termékek iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet Európában. A kontinens cégei ennek révén próbálják csökkenteni függőségüket az ingadozó kereslettől, és a szállítók pénzügyi bizonytalanságából adódó kockázatoktól, sőt, még a természeti katasztrófáktól is.

A logisztikai ágazat infokommunikációs költéseit Magyarországon is nagyban befolyásolják a globális trendek: az internet of things, az M2M, a Big Data, és általában a mobilitás, de a saját eszközök munkahelyi használata (BYOD) még nem annyira jellemző.

Nálunk egyelőre alig van arra vonatkozó célzott kutatás, hogy mennyi pénzt költ az ágazat infokommunikációra – mondja Balicza Gábor, az amerikai piackutató hazai leányvállalatának elemzője. Hozzáteszi, a cég minden évben készít vertikális kutatást 18 iparág infokommunikációs kiadásaival kapcsolatban, ezek egyike a szállítási ágazatra vonatkozik. A szóban forgó elemzés azonban nincs szétbontva a személy-, illetve a logisztikához köthető áruszállításra. Annyi viszont általánosságban elmondható, hogy az ágazat teljes IT-költéséből mintegy 20-30 százalék köthető a logisztikához – mondja az elemző.

A logisztikai IT-megoldásokban három alapvető területet különböztet meg a szakértő: az első a biztonsági menedzsment, ami az áruk biztonságát garantálja, a második a járműmenedzsment megoldások, a harmadik körbe pedig a logisztikai menedzsment megoldások sorolhatók.
Nagy verseny folyik a logisztikai ágazat számára szükséges komplex megoldások szállításában. Itt az elmúlt évek során öt cég vívta ki magának a meghatározó szállítói pozíciót: a T-Systems, a Vonalkód Rendszerház, az Ikron, a Psion, és a BCS .

A logisztikai cégek előszeretettel vesznek beszerző szoftvereket és raktár- illetve készletmenedzsment szoftvereket. Elmondható, hogy manapság az egész logisztikai ágazat az optimalizálás bűvkörében él., Nemcsak az útvonaltervezésben kívánatos az előrelátás, hanem a raktárakban és a szállítmányokban is fontos a megfelelő helykihasználás. Idén is nagyjából egymilliárd forint körülire tehető a teljes logisztikaiszoftver-piac Magyarországon. Itt többnyire a multinacionális cégek az SAP, a Microsoft, az IFS a meghatározó szállítók, de a logisztikai modullal is rendelkező vállalatirányítási rendszerük révén jelen lehetnek a hazai fejlesztők is, köztük a Libra Szoftver, a Griffsoft, vagy az RR Szoftver. A hazaiak elsősorban a kisebb cégeknek szállítanak.

A manapság a hazai piacról szóló, elérhető statisztikák közül az SCM-piacra vonatkozó adatsor nemcsak a közlekedési vertikumot foglalja magában, hanem minden iparágat,hiszen ezeknek a megoldásoknak a szállítmányozáson kívül a gyártóiparban is jelentős piacuk van. Nem mutatja ugyanakkor teljes mértékben a logisztikai megoldások piacát, mert a hardver-szolgáltatások nincsenek benne.

A másik táblázat a közlekedési ágazat összes informatikai kiadásait mutatja, amibe beletartozik a hardver- és a szoftert-szolgáltatás is. Az IT-kiadások pedig nemcsak a logisztikai megoldásokat foglalja magukban, hanem a közlekedési minden IT-beruházását is.

 

Logisztikama.hu